ALKÍMIA MA - A légkör kémiája
Adatlap
Előadó: 
Turányi Tamás
Időpont: 
csü., 2010-12-09 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Haszpra László: Levegőkémia - A kezdetektől az ózonlyukig
Kvízjáték
Al-ki-mit-tud 2.0, a szilveszter jegyében. Kísérleteznek: Kóczán György, Pacsai Bálint, Róka András és Szabados Ágnes. A műsort vezeti: Tarsoly Gergely
A Föld légköre nagyrészt nitrogénből és oxigénből, kisebb részben argonból, széndioxidból és vízgőzből áll. Megfelelő kémiai analitikai módszerekkel több százezer szerves vegyületet is ki lehet mutatni a légkörben. Az emberi tevékenység következtében nagyon sok szerves anyag kerül a levegőbe, többek között az autók kipufogógázában és festékek oldószereinek elpárolgásával. A légkörbe a növények is sok szerves anyagot juttatnak. A napsugárzás hatására, a nitrogén-oxidok katalizáló hatása következtében a légkörben gyors kémiai reakciók játszódnak le.
A légkör erősen oxidáló jellegű, a szerves anyagokból először részben oxidált köztitermékek, legvégül széndioxid és vízgőz keletkeznek.
    A légkör reakcióinak sebessége határozza meg, hogy a légkörbe kerülő szennyezőanyagok milyen gyorsan bomlanak le, és milyen köztitermékek keletkeznek. Ezeknek a köztitermékeknek egy része káros lehet az egészségre. A globális felmelegedés következtében nő a légkör átlaghőmérséklete, ami a légköri kémiai reakciók sebességének növekedésével is jár. Ennek következtében egyes szennyezőanyagok gyorsabban bomlanak le, de ugyanakkor megnő egyes káros köztitermékek koncentrációja. A légköri reakciókban olyan anyagok is keletkeznek (széndioxid, ózon, aeroszolok), amelyek befolyásolják az üvegház-hatás mértékét.
    Hallottál már róla, hogy a légköri reakciókat úgynevezett szmogkamrákban szokták vizsgálni? A szmogkamrák a legnagyobb kémiai reaktorok: egyik fajtájuk tulajdonképpen egy hatalmas átlátszó teflonsátor. A képen a spanyolországi Valenciában található EUPHORE szmogkamra látható. Ebben a kutatóintézetben két hasonló, félgömb alakú szmogkamra van. A szmogkamrákat egy szétnyitható acélhéj védi a vihartól.
Mindkét szmogkamra átmérője 9 méter, térfogatuk egyenként 187 m3. A szmogkamra levegőjébe juttatják be a szennyezőanyagokat, majd nagyon érzékeny és pontos műszerekkel azt vizsgálják, hogy a napsugárzás által kiváltott kémiai reakciók következtében hogyan csökken ezeknek a szennyezőanyagoknak a koncentrációja és milyen köztitermékek keletkeznek.