Modularitástól a végzetes téralkatig: fehérje konformációanalízis

Adatlap
Előadó: 
Perczel András (Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium, ELTE Kémiai Intézet)
Időpont: 
csü., 2006-11-16 15:00
Helyszín: 
Kémia épület 063

Jól ismert tény, hogy a fehérjék biológiailag aktív térszerkezetét és így ezek élettani funkcióját az aminosavak sorrendje határozza meg. Igen sok globuláris fehérje moduláris térszerkezeti felépítést mutat; azaz a makromolekula több olyan kisebb alegységre bontható, amely konformációs tulajdonsága a szekvencia más részeinek hasonló tulajdonságaitól zömmel független. Az előadás első felében ilyen élettanilag kulcsfontosságú fehérje modulok szerkezeti és dinamikai tulajdonságai kerülnek bemutatásra. A második félórában arról lesz szó, hogy egyre több adat és példa mutat rá arra a tényre, hogy ugyanezek a makromolekulák rendelkezhetnek egy további, szintén jól szervezett, de az előzőtől szögesen különböző téralkattal. Ez utóbbi térszerkezet nagy rokonságot mutat olyan egyedi aggregátumok morfológiájával, amelyet idáig elsősorban az "Alzheimer" kórban elhunyt személyek agyszöveteiben voltak azonosítottak és "amiloid" állapotnak jellemeztek. Az újabb eredmények függvényében úgy tűnik, hogy teljesen hétköznapi sejtalkotó fehérjék is felvehetik ezt a "végzetes";, béta-redőzött réteg jellegű, amiloid-szerű téralkatot. Ez a konformációs átalakulás, amely ugyan minden globuláris fehérje esetében más és más körülmények között valósul meg, a normális téralkatot olyan toxikus térszerkezetté alakítja, mely a fehérjére és így annak sejtes környezetére is végzetes lehet. Ez az átalakulás egy sor, a biokémiában alapvetőnek vélt szabályszerűséget kérdőjelez meg.

Irodalmi referenciák:
C. F. Wright et al. Nature, 2005, 438, 878
C. M. Dobson. Nature Struct. Mol. Biol., 2006, 13, 295
R. Nelson et al. Nature, 2005, 435, 773
J. L. Jimenez et al. The EMBO J., 1999, 18, 815
A. Perczel et al. J.Comp.Chem., 2005, 26, 1155