Kapcsolat Letöltés

A szakirányban szereplő tárgyak tematikája

Kvvn 9864
Az anyagtudomány új kémiai módszerei 1.
1. Prekurzorok előállítása: szerves, szervetlen, illetve fémorganikus kiindulási anyagok ( 6 óra)
Előadó: Szalay Roland
Speciális gázok; nagytisztaságú, ill. speciális összetételű fémek, ötvözetek;
kovalens és ionos hidridek; fém-halogenidek, -oxidok, -szulfidok;
fém-alkoxidok, -karboxilátok, -diketonátok; fém-amidok, -imidek, -szilazidok;
fontosabb fémsók, fémkomplexek, ill. komplex metallátok;
kerámia-prekurzorok ("preceramics");
klaszterek, fullerén-származékok, ill. szén-nanocsövek prekurzorai; fém-alkilek, -arilek, -
arének, ill. vegyes hidrido-, halogeno-, alkoxi-, stb. származékai
sziloxánok, szilazánok, szilszeszkvioxánok; folyadékkristály-prekurzorok;
nemlineáris optikai (NLO) tulajdonságú anyagok kromofór prekurzorai;
töltésátviteli ("charge transfer") komplexek, ftalocianin- és porfirin-prekurzorok;
dendrimer prekurzorok (diamino-alkánok, ciklo-trifoszfazének).

2. Amorf rendszerek új előállítási módszerei, szol-gél technika (8 óra)
Előadó: Sinkó Katalin
I. Oxidalapú anyagi rendszerek új előállítási útja, a szol-gél technika lehetővé teszi, hogy a kémiai kötések nem magas hőmérsékleten, olvadékfázisban alakulnak ki, hanem alacsony hőmérsékleten, oldat- illetve gélfázisban.
- Szol-gél módszer kémiai folyamatai (hidrolízis, kondenzáció)
- Gélrendszerek szárítása, hőkezelése
- Szol-gél módszer előnyei (energiatakarékos, nagy tisztaság, homogenitás, új
összetételek, új szerkezetek)
- Szol-gél módszer hátrányai (törékenység)
- Alkalmazási lehetőségei porok, filmek, szálak, valamint tömbök gyártásában
II. Nem oxidalapú (nitridek, karbidik, boridok) anyagi rendszerek új előállítási lehetőségei
- Polimer kémiai út (fémorganikus polimerek pirolízise)
- Elektrokémiai út

3.Polimer gélek, kémiai és szerkezetmódosító módszerek (6 óra)
Előadó: Iván Béla
A polimerek, mind a biopolimerek, mind pedig a szintetikus polimerek kétségkívül korunk legfontosabb anyagainak tekinthetők. Kiemelkedő szerepük következik szerkezetükből, tulajdonságaikból, valamint az ezzel szorosan összefüggő biológiai és gazdasági szerepükből.
Az előadássorozat a következő témákat tárgyalja:
- A polimerek alapvető kémiai és fizikai tulajdonságai
- A polimerek egy különleges állapota: a polimer gélek
- Jól definiált makromolekuláris szerkezetek és előállítási módszereik
- Funkciós polimerek, mint összetett anyagi rendszerek építőelemei
- Új típusú, jól definiált szerkezetű makromolekulákon alapuló polimer gélek és alkalmazási lehetőségeik
- Polimer alapú nanoszerkezetek, nanotemplátok, nanohibridek

4. Nemkonvencionális anyagok és tulajdonságaik (6 óra)
Előadó: Zrínyi Miklós BME, Fizikai Kémiai Tanszék
A modern anyagtudományban a felhasználói igényeket közvetlenül kielégítő, adott célra tudatosan tervezett anyagok (engineered materials) közül az intelligens anyagok kutatása az 1988-as és 1989-es években kezdődött meg az USA-ban és Japánban. Intelligens anyagoknak azokat a multifunkcionális anyagokat nevezzük, amelyek közvetlen környezetük fizikai vagy kémiai állapotának egy vagy több jellemzőjét érzékelik, e jeleket feldolgozzák, majd pedig ezekre állapotuk jelentős megváltoztatásával egyértelmű választ adnak.
Az előadássorozat tematikája:
- biológiai anyagok,
- orvosi, orvos-biológiai és robottechnikai alkalmazások mesterséges anyagai (műizmok és más mesterséges szervek, szabályozott hatóanyag célba juttatás hordozói)
- elektrostriktív, magnetostriktív és piezoelektromos anyagok,
- elektroreológiai, magnetoreológiai és mágneses folyadékok,
- emlékező fémek és műanyagok,
- speciális polimerkompozitok




Kvvn 9566
Az anyagtudomány új kémiai módszerei 2.
Nanodiszperz rendszerek előállítása és stabilitása, spontán képződő nanorendszerek (4 óra)
Előadó: Gilányi Tibor
Nanorészecskék képződése homogén nukleációval. Monodiszperz polimer-latexek előállítása emulziós polimerizációval. Fémoxi-hidroxid nanorészecske rendszerek előállítása. A nanorendszerek elektrosztatikus és sztérikus stabilitásának elméletei. Önszerveződő nanorendszerek. Micellák és vezikulumok spontán képződése.

Polielektrolit/tenzid nanokomplexek és nanorészecskék (2 óra)
Előadó: Mészáros Róbert
A polimer struktúrájának és töltéssűrűségének, illetve a makromolekulán elhelyezkedő töltések eredetének (rögzített vagy disszociábilis csoportokból származtatható) szerepe az ellentétesen töltött polielektrolitból és ionos tenzidből képződő komplexek tulajdonságaiban és a makromolekula/tenzid kölcsönhatás mechanizmusában. Polielektrolit/tenzid oldat és polielektrolit/tenzid nanorészecskék kolloid diszperziója közötti átmenet.

Kémiai gőzfázisú rétegleválasztás (CVD) (2 óra)
Előadó: Szepes László
A felületi vékonyrétegek szerepe és gyakorlati jelentősége: mikroelektronikai, kemény-, korrózióálló és dekoratív célú bevonatok. A kémiai gőzfázisú rétegleválasztás (CVD) mint anyag- és energiatakarékos, valamint hulladékmentes technológia. A rétegleválasztás kémiai alapjai (prekurzorok) és technológiája.

Responzív nanostruktúrák előállítása tömbfázisban és határrétegben (2 óra)
Előadó: Varga Imre
A környezeti paraméterekre érzékeny polimerek típusai. A polimerek fizikai állapotát meghatározó külső "ingerek" és az "ingerre" adott válasz. A környezeti paraméterekre érzékeny polimerek viselkedésének elvi alapjai és a meghatározó fizikai kölcsönhatások. Néhány a környezeti paraméterekre érzékeny polimer előállítása és alkalmazásaik.

Határfelületi tulajdonságok szabályozása makromolekulákkal (2 óra)
Előadó: Csempesz Ferenc
Határfelületi rétegek. Makromolekulák határfelületi felhalmozódása, az adszorpció kinetikája. Egyensúlyi adszorpció: határfelületi többletek, adszorpciós izotermák. Határfelületi polimerrétegek szerkezete, adszorbeált makromolekulák konformációja. Szegmensek térbeli eloszlása, felülethez kötött szegmenshányad, az adszorpciós réteg vastagsága. Polimer adszorpciós rétegek szerkezetvizsgálatának kísérleti módszerei.

Vezető polimerek előállítása és alkalmazása (2 óra)
Előadó: Inzelt György
Vezető polimerek előállítása kémiai szintézissel, illetve elektropolimerizációval. A szintézis körülményeinek hatása a polimer tulajdonságaira. A vezető polimerek jellemző tulajdonságai (változtatható elektromos vezetés, szín, mikrohullámú elnyelés, lumineszcencia, térfogat). Alkalmazásuk elektronikus eszközökben, memóriákban, térvezérelt tranzisztorokban, foto- és fényemittáló diódákban, elektrokromatikus kijelzőkben, potenciometriás és voltammetriás elektródokként, bio- és gázérzékelőkben, korrózióvédelemben, áramforrásokban és szuperkapacitásként, valamint mesterséges izomként.

Felületmódosítás elektrokémiai módszerekkel (2 óra)
Előadó: Sziráki Laura
Az előadás áttekinti a fémes felületi rétegek elektrokémiai és kémiai leválasztásának anyagtudományi alapjait, a nem-egyensúlyi szerkezetek létrehozásának korszerű elektrokémiai technikáit, a galvánbevonatok tulajdonságainak alakítását. Példákat mutat a fémes multirétegek előállítására. Impulzus leválasztási technika a nanoszerkezetek előállítására.

Rendezett molekuláris nanorétegek, önrendeződő, Langmuir- és Langmuir-Blodgett filmek (8 óra)
Előadó: Kiss Éva
Molekulárisan rendezett, nanométer vastagságú filmek kialakítása fluid felszínen, illetve szilárd hordozón: Langmuir- és Langmuir-Blodgett filmek. A molekuláris kölcsönhatások, orientáció tanulmányozásának lehetőségei. Összehasonlítás az önrendeződő rétegekkel. Egyedi molekularétegek tervszerű periodikus szerkezetté rendezése. A rendezett, többrétegű, többkomponensű filmek felépítése, szerkezetének leírása, stabilitásuk jellemzése. Az új elemekből, polimerekből, részecskékből, biomolekulákból álló, kompozit funkcionális rétegek alkalmazása a vékonyfilm-technológiában, szenzorok fejlesztésében, illetve felületmódosítási feladatokban.




Kvvn9568
Anyagszerkezet vizsgálati módszerek 1.
Atomi, molekuláris méret
Spektroszkópiák:

Tarczay György
Infravörös spektroszkópia (4 óra)
Az infravörös és Raman spektroszkópia elvi alapjai, a műszerek felépítése, működési elve és alkotóelemei, a berendezésekben használt érdekes anyagok sajátságai
Mintavételi módszerek, transzmissziós és reflexiós módszerek, mikroszkópos vizsgálatok.
Polimerek, kerámiák és kompozit anyagok spektroszkópiai vizsgálata

Rohonczy János
Anyagszerkezet-vizsgálat NMR spektroszkópiás módszerrel (6 óra)
1. A mágneses magrezonancia-jelenség fizikai alapjai.
2. Az atomok közötti kölcsönhatási formák és jellemz NMR spektroszkópiás paraméterek (kémiai árnyékolás, dipoláris csatolás, skalár csatolás, kvadrupól csatolás, relaxáció) jellemzése oldat és szilárd fázisban.
3. Mérési technikák Pulzus Fourier NMR, multipulzus és gradiens technikák oldat-fázisban, alapvet szilárd NMR mérések álló és forgómintákon.
4. Kis-, és közepes molekulák, valamint polimerek vizsgálata oldat fázisban 1-H, 13-C, 15-N, 19-F, 31-P és más magok jeleinek detektálásával.
5. Kristályos, géles és üveges szilárd anyagok multinukleáris NMR jellemzése 29-Si, 27-Al, 17-O, 23-Na és más magok vizsgálata révén.

Újszászy Kálmán
Tömegspektroszkópia (4 óra)
1. A tömegspektrométer működésének alapjai.
2. Az ionizációs módszerek, és a hozzájuk köthető mérési technikák áttekintése.
3. Kis és közepes molekulatömegű vegyületek vizsgálata.
4. Polimerek és biomolekulák vizsgálata.
5. Fémek és fémötvözetek vizsgálata.

Nukleáris módszerek:

Homonnay Zoltán,
Mössbauer-spektroszkópia (2 óra)
A Mössbauer-spektroszkópia az anyagtudományokon belül lokális szerkezetvizsgálati módszer, amely jelentőségét annak köszönheti, hogy pl. a technológiailag igen fontos vasra (és minden vastartalmú anyagra) nézve specifikus. Az előadás során tárgyalásra kerül a Mössbauer-effektus, mint a spektroszkópiai módszer kidolgozásának alapja, a három legfontosabb Mössbauer-paraméter (izomereltolódás, kvadrupólusfelhasadás és belső mágneses tér) jelentése és a Mössbauer-spektrumok felvételének metodikája.Példák segítségével áttekintjük a módszer legfontosabb alkalmazási területeit az ötvözetek fázisanalízisétől kezdve a koordinációs kémián keresztül a biológiai rendszerekig.

Süvegh Károly
Pozitron annihiláció (2 óra)
A pozitron tulajdonságai, annihilácó, pozitróniumképzodés, a pozitrónium kémiai reakciói, mérheto mennyiségek, annihilációs paraméterek és anyagszerkezet összefüggése, a pozitron termalizációja, mérési módszerek: szögkorreláció, Doppler-kiszélesedés mérése, élettartammérés. Példák: gázok, folyadékok, amorf szilárd anyagok, kristályok, fémek.
Szupramolekuláris, kolloid- vagy nanométeres tartomány
Szórások

Gilányi Tibor
Fényszórás (4 óra)
A sztatikus fényszóródás elmélete. A részecsketömeg, az inerciasugár, a részecskealak és a második viriálegyüttható meghatározása. Kísérleti problémák. A dinamikus fényszóródás (kvázielasztikus fényszórás, fotonkorrelációs spektroszkópia) elmélete. A szórt fény intenzitás-autokorrelációs függvényének meghatározása. A részecskék diffúziós állandójának és a méretének meghatározása. Kísérleti és értékelési problémák.

Sinkó Katalin
Röntgen- és neutronszórás (6 óra)



Kvvn9865
Anyagszerkezet vizsgálati módszerek 2.
1. Elektrokémiai polarizációs technikák (2 óra)
Előadó: Sziráki Laura

2. Pásztázó tűszondás módszerek és alkalmazásuk (4 óra)
Előadók: Kiss Éva, Nagy Péter

3. Elektronmikroszkópia (SEM, TEM) (4 óra)
Előadó: Nagy Péter

4. Anyagszerkezetkutatás neutronnyalábbal (4 óra)
Előadó: Rosta László

5 Felületanalízis ESCA (XPS) módszerrel (2 óra)
Előadó: Kiss Éva

6. Ellipszometria és más optikai felületvizsgálati módszerek (4 óra)
Előadók: Petrik Péter, Kiss Éva

7. Számítási, modellezési módszerek az anyagtudományban (4 óra)
Előadó: Suján Péter



Kvvn9501
Kolloidika II.
Gilányi Tibor
(heti 2 óra, kötelezően választható kollégium)
Az előadás a kolloid rendszerek és kolloidkémiai problémák, elméletek szintézisével foglalkozik. Tárgyalja a diszperziós kolloidokat és ezek koncentrált rendszereit, a kolloidstabilitás klasszikus és modern elméletét, a micellaképződés termodinamikáját. Komplex módon mutatja be határfelületek és kolloid rendszerek viselkedését külső (gravitációs, mechanikai, elektromos és elektromágneses) erőterekben.




Kvvn9551
Makromolekulák határfelületi viselkedése
Csempesz Ferenc
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az előadás célja a részecske-közeg határfelületek sajátságaival kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése, a felületi tulajdonságok és határfelületi (nano) rétegek jellemzése. Tárgyalja a polimer adszorpció jellegzetességeit, a kompetitív adszorpció törvényszerűségeit, diszperziók stabilizálásának szabályozását makromolekulákkal, továbbá ipari és gyógyászati alkalmazásokat mutat be.




Kvvn9554
Elektrosztatikus kölcsönhatások kolloid rendszerekben
Gilányi Tibor
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az előadás tárgya a határfelületek és fontosabb kolloid rendszerek elektromos szerkezetének tanulmányozása, a kidolgozott elméletek és a mérési lehetőségek áttekintése. Az ionadszorpció, a pH meghatározás problémái és a Donnan-egyensúly értelmezése.




Kvvn9560
Az XPS (ESCA) alapjai és felületkémiai alkalmazásai
Kiss Éva, Bertóti Imre
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az előadás célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az egyik legfontosabb, korszerű, felületanalitikai módszert, a röntgensugár-fotoelektron spektroszkópiát. Áttekinti, hogy hogyan és milyen kémiai, szerkezeti információk nyerhetők ezen technika segítségével különböző anyagi rendszerekről. Bemutatja az XPS alkalmazási lehetőségeit különböző felületmódosítási kutatások, fejlesztések területén. Az előadást mérési és méréskiértékelési gyakorlaton való részvétel egészíti ki.




Kvvn9502
Határfelületi kémia
Kiss Éva
(heti 2 óra, kötelezően választható kollégium)
Az előadás célja a kolloidkémiához szorosan kapcsolódó határfelületi kémia, a határfelületi jelenségek és törvényszerűségek mélyebb megismertetése. Az érintett témakörök részletes tárgyalását indokolja a határfelületi és kolloidkémia területén bekövetkezett fejlődés, melyet az új, nagyteljesítményű vizsgálati módszerek megjelenése mellett az is mutat, hogy a kolloid- és felületkémia alapkutatási eredményei sikerrel alkalmazhatóak a korszerű anyagtudományban, új tulajdonságokkal rendelkező anyagok (pl. különböző nanoszerkezetű, funkcionális anyagok, katalizátorok, adszorbensek, polimer-tenzid nanokompozitok, bioszenzorok, speciális gyógyszerhordozók) előállításában, fejlesztésében, valamint a környezetvédelem területén.




Kvvn9555
Micelláris rendszerek képződése és szerkezete
Gilányi Tibor
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az előadás a felületaktív anyagok önszerveződésével, az erre vonatkozó klasszikus és újabb elméletekkel foglalkozik. Tárgyalja a hidrofób kölcsönhatás koncepcióját, a micellaképződést és a kapcsolódó jelenségeket, valamint bevezetést nyújt a kis rendszerek termodinamikájába.




Kvvn9567
Biokompatibilis felületek
Kiss Éva
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az előadás tárgya a biokompatibilitás (idegen testek, felületek összeférhetősége az élő szervezettel) kémiai, felületi kémiai vonatkozásainak megismertetése; annak bemutatása, hogyan alkalmazhatók a határfelületi kémia törvényszerűségei, módszerei, a nagy hatékonyságú, modern felületvizsgálati technikák a biokompatibilitás jellemzésében és megvalósításában. Konkrét példák alapján tárgyalja a műanyagok bioanyagként való alkalmazása során felmerülő felületkémiai követelményeket.




Kvvn9387
Sziráki Laura:
Fémkorrózió, a fémleválasztás vizsgálata elektrokémiai módszerekkel
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
A kurzus célja a korszerű elektrokémiai és anyagtudományi ismeretek áttekintése, valamint az elektrokémiai polarizációs módszerek (egyenáramú és váltóáramú) bemutatása a fémkorrózió és fémleválasztás területén.
A fémkorrózió anódos és katódos folyamatai: felületi katalitikus hatások az aktív és passzív állapotú oldódásban, hidrogénleválásban, oxigénredukcióban. Korrózió fajtái: kiváltó okok és mechanizmusok: kontaktkorrózió, lyukkorrózió, feszültségkorrózió, kristályközi korrózió.
A fém és ötvözetleválasztás elektrokémiai elmélete és gyakorlata: (a leválasztó fürdő adalékainak, a hőmérséklet, a keverés hatása a bevonat összetételére, minőségére; szóróképesség; simító, fényadalékok működése, utókezelések, bevonat rendszerek). Impulzusleválasztási és egyéb technikák nanoszerkezetű anyagok, multirétegek előállítására.




Kvvn9182
Kele Péter
A molekuláris felismerés alapjai
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Fluoreszcencia, fluoreszcens szenzorok
Charge Transfer (CT) szenzorok - ICT szenzorok
TICT szenzorok
Photoinduced Electron Transfer (PET) szenzorok 1.
Excimer szenzorok
Királis felismerés
Logikai kapcsolók (Logic gates)




Kvvn9863
Sinkó Katalin
Szol-gél módszer
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)




Kktn9601
Vértes Attila
Nukleáris szerkezetvizsgáló módszerek
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
A kémiai szerkezetvizsgálat területén alkalmazható nukleáris módszerek megismertetése a hallgatókkal.
A tárgy programja:
- Az előadás foglalkozik a Mössbauer-spektroszkópia (MS) magfizikai-, szilárdtest fizikai-, és atomfizikai alapjaival, valamint az MS transzmissziós és reflexiós méréstechnikáival.
A hallgatóság megismerkedik a szinkrotronsugárzás és a Mössbauer-effektus összekapcsolásán alapuló módszerekkel is.
- Bemutatásra kerülnek a pozitronannihilációs spektroszkópia (PAS) elméleti alapjai és háromféle mérési lehetősége, a szögkorrelációs, a Doppler kiszélesedés és az élettartameloszlás technikája.
- A müon spin-relaxáció, -rotáció és -rezonancia (?SR) leírásával és mérési lehetőségeivel, valamint a nehéz negatív részecskékkel képződő egzotikus atomok keletkezésével és bomlásával röviden foglalkozunk.
- A mérési módszerek kémiai alkalmazási lehetőségeit példák illusztrálják.




Kvvn9361
Inzelt György
Elektrokémia haladóknak
(heti 2 óra, kötelezően választható kollégium)
Elektródfolyamatok vizsgálata kombinált módszerekkel. A pásztázó alagútmikroszkóp és az erőmérő atommikroszkóp. Spektroelektrokémia (UV-látható-infravörös, Raman, ESR, Mössbauer, lumineszcencia). Ellipszometria. Impedancia-spektroszkópia. Radioaktív nyomjelzés. Kvarckristály mikromérleg, lézersugár-elhajláson alapuló (PBD) technika. Módosított elektródok. Vezető polimerek. Elektron- és ionvezető polimerek előállítása. Redoxi és transzportfolyamatok mechanizmusa és kinetikája polimer elektródnál. Vezető polimerek alkalmazása (érzékelők, elektrooptikai kijelzők, elektronikai áramkörök). Új áramforrások. Elektrokémia egy tisztább környezetért.




Kvvn9170
Rohonczy János
Oldott és szilárd anyagok NMR spektroszkópiájának elmélete és méréstechnikája



(heti 2 óra, választható speciálkollégium)

Kvvn9183
Újszászy Kálmán, Vékey Károly
Tömegspektrometria
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)




Ffen1935 és 6
Kuzmann Ernő
Fémek és ötvözetek szerkezete 1. és 2.
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az ötvözetek szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat ismertetése
A tárgy programja: Válogatott fejezetek a fémfizika és fémtan témaköréből. Fémek elektronmodelljei. Kristályszerkezetek. Atomsugarak. Fémes elemek kristályrácsai. Kristályhibák. Ötvözetek. Elsődleges szilárd oldatok. Fémközti vegyületek. Fázisdiagramok. Fázisátalakulások. Amorf ötvözetek. Fémek és ötvözetek elektromos tulajdonságai. Szupravezetés. Fémek és ötvözetek mágneses tulajdonságai.




Kvvn9655 és 6
Kuzmann Ernő
A Mössbauer spektroszkópia és alkalmazásai 1.-2.
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
A Mössbauer-effektuson alapuló spektroszkópia elveinek és néhány alkalmazásának ismertetése
A tárgy programja: A Mössbauer spektroszkópia által mérhetô alapvetô hiperfinom kölcsönhatások. A Mössbauer spektrumok jellemzôi. A Mössbauer-spektroszkópia méréstechnikái. Spektrumértékelések.
Alkalmazások. Kvalitatív és kvantitativ analitikai alkalmazások. Kémiai alkalmazások. Biokémiai alkalmazások. Magfizikai alkalmazások. Szilárdtestfizikai alkalmazások. Ipari alkalmazások. Egyéb alkalmazások.




Kvvn9465
Iván Béla
Makromolekulák tervezett szintézise
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)




Kvvn9162
Optikai spektroszkópia
Keresztury Gábor, Magyarfalvi Gábor
(heti 2 óra, választható speciálkollégium)
Az infravörös és Raman spektroszkópia elméleti háttere:
- a molekulák rezgési, ill. rezgési-forgási mozgásformáinak törvényszerűségei, osztályozása és jellemzése.
- a rezgési átmenetek IR és Raman aktivitása, kiválasztási szabályok
- intermolekuláris rezgési kölcsönhatások - a halmazállapot szerepe.
Az IR és Raman spektrumok mérése:
- egy- és többcsatornás detektálás;
- diszperziós és Fourier-transzformációs mérési módszerek
- kettős moduláció: 2D-spektroszkópia, időfelbontásos mérések.
Mintakezelés:
- IR transzmissziós, emissziós és reflexiós (spekuláris, ATR, DRIFTS) mérések;
- polarizációs mérések: IR-LD, VCD, ROA;
- elválasztási módszerekkel csatolt technikák (CG-IR, TGA-IR, HPLC-IR, SFC-IR).
Digitális adatkezelés:
- spektrumtranszformációk
- felbontásnövelési módszerek.
A spektrumok értelmezése - molekulaszerkezet-vizsgálat:
- a karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák alapján,
- spektrumadatbankok és kemometriai módszerek segítségével,
- elméleti számítások (normálkoordináta-analízis, spektrumszimuláció) segítségével.

     Webmaster: Pénzes Csanád Botond