Tenyésszünk torzításmentes mérési adatokat – de hogyan? Teremtés és evolúció egysége
Adatlap
Előadó: 
Keszei Ernő (ELTE KI, Fizikai Kémiai Tanszék, egyetemi tanár)
Időpont: 
csü., 2016-10-13 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó
Kísérő programok: 
Kvízjáték
Látványos kémiai kísérletek

Gyakori eset a kémiában is, hogy vannak jó mérési módszerek, amelyek máshogy nem hozzáférhető, fontos adatok meghatározását segítik elő, de a mért adatok torzítottak, azaz nem elég „élesek”. Hasonlóan az életlen fényképekhez, szükséges ezek „élességét” hatékonyan javítani. A javított, torzítatlan mérési eredmények minősége azonban erősen függ attól, milyen eljárással javítjuk az eredeti adatokat. Sok esetben végtelen sok lehetséges „éles” adatsorozat közül kell kiválasztani azt az egyetlent, amely kémiai szempontból is helyes. Ilyen feladat többféle spektroszkópiai módszer, elektrokémiai módszerek, valamint analitikai módszerek (pl. kromatográfia) esetén is gyakran felmerül. A számítógépek gyorsaságának növekedésével lehetővé vált egy érdekes módszer, a genetikus algoritmus alkalmazása erre a célra. Ennek során az „élesített”, helyreállított mérési adatsorokból sok lehetségeset – egy kezdeti populációt – hozunk létre, majd ezeket elkezdjük „tenyészteni” úgy, hogy egyre inkább hasonlítsanak a kémiailag megfelelő adatsorra. Kiderült, hogy a tenyésztési módszer mellett igen fontos a kezdeti populáció megválasztása is. Az előadás ennek a kémiában is jól használható genetikus algoritmusnak érdekes részleteiről szól, amiből kiderül, hogy mi a sikeres alkalmazás titka.