Ritmikus kémia
Adatlap
Előadó: 
Szalai István
Időpont: 
csü., 2016-01-14 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó
Kísérő programok: 
Kvízjáték
Látványos kémiai kísérletek
Csatolmányok: 

Alan Turing (1912–1954) a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt; eredményeivel jelentősen hozzájárult a számítástechnika fejlődéséhez. Az általa kidogozott Turing-gép koncepciója alkalmas mindenfajta „gépies” problémamegoldó folyamat modellezésre. Turing, aki a második világháború során részt vett a német rejtjelkódok feltörésében, élete vége felé egy számára gyermekkora óta érdekes problémával, a biológiai alak- és mintázatképződés kérdéseivel foglalkozott. „A morfogenézis kémiai alapjai” („The Chemical Basis of Morpho¬genesis”) címmel 1952-ben megjelent cikkében publikálta a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. Ebben az elméletben összefonódik a matematika, a kémia és a biológia. Az előadás ezen a határterületen kalandozva igyekszik megmutatni, hogy egy kémiai rendszer miként hozhat létre ritmikus jelenségeket, azaz az egyes kémiai anyagok időbeli és/vagy térbeli szabályos tagolódását, ismétlődését. A Turing matematikai elméletének megfelelően működő rendszerekben a biológiai funkciót betöltő ritmust (periódusidő, hullámhossz) a kémiai reakciók sebessége szabja meg.