Fenntartható vagy megfelelő kémia: ez itt a kérdés!
Adatlap
Előadó: 
Horváth István Tamás (City University of Hong Kong)
Időpont: 
csü., 2014-12-18 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A, Északi tömb, 0.83-as számú Eötvös előadó
Kísérő programok: 
Kvízjáték
Al-ki-mit-tud 6.0 Kísérleteznek: Kóczán György, Pacsai Bálint, Róka András, Szabados Ágnes. A műsort vezeti: Pethő Bálint
Vörös Tamás: Élménybeszámoló a 11. Nemzetközi Junior Természettudományos Olimpiáról
Csatolmányok: 

A pontatlanul definiált fenntartható feljődés [1] széleskörű alkalmazásának eredménye az lett, hogy sok olyan stratégiát és célt tűztek ki az elmúlt harminc évben, amelyek még sikeres megvalósításuk estén sem vezethettek volna fenntartható (sustainable) eredményekhez. Így milliárdokat költöttünk olyan „fenntarthatónak” címkézet „megfelelő” fejlesztésekre, amelyek a legjobb esetben is csak a megvalósító szervezetek érdekeinek feleltek meg: cégek haszonképzését, civil és környezetvédelmi szervezetek anyagi támogatását, vagy politikusok vagy politikai szervezetek meg- és újraválasztását segítették elő. Egy molekula, egy reakció, egy folyamat, egy technológia, egy épület, egy falu, egy város, egy ország, vagy akár a Föld fenntarthatóságának egy olyan belső tulajdonságnak kell lennie, amely független a társadalmi és gazdasági folyamatoktól. Azért, hogy elérhető célokat állítsunk a társadalom elé, a fenntartható fejlődésnek egy mérhető és megvalósítható definícióját fogalmaztunk meg [2], amely szerint a természeti kincsek és az energia források felhasználása nem lehet gyorsabb mint amilyen mértékben azt a természet újra tudja termelni és a hulladékok nem keletkezhetnek gyorsabban, mint a feldolgozásuk sebessége. A különböző fosszilis- és biomassza alapú nyersanyagok, termékek, eljárások, és technológiák összehasonlítására az „etanol ekvivalens” használatát javasoltuk.


Etanol ekvivalens (EE) jelenti azt az etanol mennyiséget (kilogrammban, tonnában, vagy millió tonnában kifejezve), amellyel fedezni tudjuk egy adott nyersanyagból előállított energia mennyiségét, vagy jelenti azt a mennyiséget, amelyből egy adott szén-alapú vegyi anyag termelése fedezhető a termodinamikai ekvivalenciát figyelembe véve [2]. A 2008-as amerikai első generációs kukorica alapú bioetanol termelés adatai alapján a „valós etanol ekvivalens” (EEx) is meghatározható, amely magában foglalja az EE termeléséhez szükséges etanol igényt is. A 2008-as termelési adatok alapján 1 egységnyi bioetanol felhasználásával 2,3 egységnyi bioetanol állítható elő. Az EE2,3 alapján a szükséges kukorica és földterület mennyisége is pontosan meghatározható. Az etanol ekvivalensen alapuló esettanulmányok segítségével világosabb képet kaphatunk a versengő technológiák környezeti igényeiről, amely mind a szakemberek, mind pedig a lakosság számára is jobban érthetők.
Néhány fosszilis és biomassza alapú energiaforrás és vegyipari alapanyag fenntarthatóságának elemzése után élelmiszer hulladékok fenntartható újrahasznosítása kerül bemutatásra.

[1] World Commission on Environment and Development, Our Common Future, Oxford University Press,
Oxford (1987)
[2] Cséfalvay, E.; Akien, G.; Qi, L.; Horváth, I.T. Catal. Today, 2014 (DOI: 10.1016/j.cattod.2014.02.006).