ALKÍMIA MA - Lokalizáció, delokalizáció, avagy hol van az elektron a molekulában?
Adatlap
Előadó: 
Szabados Ágnes
Időpont: 
csü., 2014-03-06 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Fogarasi Géza: Elméleti kémia az ELTÉ-n
Kvízjáték
Lajgút Győző: Látványos kémiai kísérletek
Sokan tudják, hogy az elemi részecskék viselkedése eltérhet a hétköznapi valóságban szerzett tapasztalatainktól. Ha például meg kell mérnünk egy tű hosszát, nem esünk kétségbe, feltéve, hogy van nálunk centi. Milliméter pontossághoz nem árt, ha sublerünk is van. Bajba akkor kerülünk, ha pikométer pontosan kell nyilatkozni. Ehhez tudni kellene, hol járnak a tű hegyén levő vasatom elektronjai, csakhogy az elektronokról út-idő görbét nem lehet felvenni.

Azt, hogy az elektron helyét nem ismerhetjük tetszőleges pontossággal térben és időben, nem csak a tű hossza bánja. A molekulák elméleti modellezéséhez is fel kell adjuk azt az igényt, hogy nyomon kövessük, hol járnak bennük az elektronok.
Mit tudunk ehelyett mondani? Aki tanult atomszerkezetet, hallotta, hogy pályákról szokás beszélni, amiket az elektronok elfoglalnak. Honnan erednek ezek a pályák? Mit írnak le és mire megyünk velük? Összhangban van a pálya-kép a Lewis-szerkezetekkel? Egy-két atomra lokalizáltak a pályák vagy az egész molekulában delokalizáltak? Lehet, hogy ez is, az is?
Az előadásban középiskolás ismeretekre alapozva teszünk kísérletet ilyen és hasonló kérdések boncolgatására.