ALKÍMIA MA - Lesben álló molekulák: komfortérzet és beltéri levegőminőség
Adatlap
Előadó: 
Mihucz Viktor
Időpont: 
csü., 2014-02-06 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Szalay Luca: Az új tanárszakos képzés első tapasztalatairól
Kvízjáték
Kóczán György: Látványos kémiai kísérletek
Napjainkban a beltéri levegő minőségére fokozott figyelmet szentelnek, mivel a mai kor embere idejének jelentős részét – akár 80-90%-át – épített környezetben tölti. Modern irodaépületben dolgozók komfortérzetét és teljesítőképességét az épület fizikai tulajdonságai és a légszennyező komponenseknek való kitettsége befolyásolja. A természetes szellőztetés légkondicionálásra való lecserélésének elsődleges célja a jobb levegőminőség elérése, növelve ezzel az épületben tartózkodók komfortérzetét. Nehéz azonban elkülöníteni az épület illetve a munkahelyi leterheltség és stressz miatt kialakuló rossz közérzetet. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy a beltéri környezetet és levegőt jellemző fizikai paraméterek (pl. hőmérséklet, relatív páratartalom, befújt friss levegő mennyisége, napsugárzás, mesterséges világítás) optimálásával ténylegesen javítható a közérzet.
A legfőbb beltéri szennyezők lehetnek szervetlen eredetűek (pl. nitrogén-dioxid és ózon) vagy szerves eredetűek. Ez utóbbiakat az illékony szerves vegyületek gyűjtőfogalommal szokás elnevezni. A beltéri levegőszennyezők származhatnak külső (pl. városi közlekedés, erős napsugárzás) vagy belső forrásból (padlószőnyegek ragasztója, falfestéshez használt oldószerek, bútorok páca stb.)
Előadásomban az elmúlt három évben korszerű irodaházak beltéri levegőminőségét és az ott dolgozók komfortérzetét vizsgáló, hazánkban is zajló európai uniós felmérés főbb eredményeit szeretném ismertetni.