ALKÍMIA MA - Fotonok kereszttüzében a DNS
Adatlap
Előadó: 
Szalay Péter
Időpont: 
csü., 2014-01-23 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Kalina Kende: A Bolyai Kollégium levelezős csapatversenye középiskolásoknak
Kvízjáték
Tarczay György: Látványos kémiai kísérletek
A Földön ki vagyunk téve a nap sugárzásának, az élőlényeket elképzelhetetlenül sok foton éri. Az ultraibolya (UV) fény káros hatása köztudott: a DNS-ben tárolt genetikai információ károsodhat, ami akár rákos megbetegedések forrása is lehet. A védekező mechanizmus viszont mégis nagyon jó kell legyen, hiszen  a földi élővilág jól tűri a napból érkező sugárzást, a fotonok nagy számához képest a károsodások száma elenyésző.

Ez a tulajdonság a DNS szerkezetének ismeretében érthető meg. A DNS tulajdonképpen egy hatalmas molekula, mely nukleobázisokból, cukrokból és foszfát molekulákból épül fel. Tulajdonságaiban még felismerhetők az alkotóelemek tulajdonságai, de kollektív sajátságokat is észlelhetünk. 
Jól példázza ezt a fénnyel szembeni viselkedés: az alkotóelemek közül a nukleobázisok képesek leginkább UV fényt elnyelni és a DNS elnyelési tulajdonsága szinte megegyezik a nukleobázisokéval. De hogy mi történik az elnyelés után, mi védi meg a DNS-t a szerkezetváltozástól, így a genetikai információ átalakításától, csak a kollektív tulajdonágok vizsgálata alapján érthető meg.
Ehhez kapcsolódva olyan érdekes jelenségről is lesz szó, amelyben a DNS molekula egyik végét megvilágítva a másik végéhez csatolt festékmolekula világít, de a legújabb kutatások alapján arról is beszámolunk, hogy vezeti-e a DNS molekula az elektromos áramot.