ALKÍMIA MA - Szinkrotron: 300 méteres mikroszkóppal a molekulák energiájának nyomában
Adatlap
Előadó: 
Bődi András
Időpont: 
csü., 2013-11-07 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Szunyogh Gábor (a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium marketingvezetője): Középpontban a laboratórium! Laborlátogatás, kísérletek, élménykémia avagy bemutatkozik a WESSLING Hungary Kft. tavasszal induló, középiskolásoknak szánt oktatási programja
Kvízjáték
Süvegh Károly: Látványos kémiai kísérletek és laborlátogatás
Több mint 50 szinkrotron sugárforrás működik a világban. A szinkrotronsugárzás hullámhossza az infravöröstől a kemény Röntgenig terjed, egyedülállóan fényes és intenzív, ami sokoldalú anyagszerkezeti vizsgálatokat tesz lehetővé. De mi is egy szinkrotron, és hogy működik? Miért építik az egyik drága sugárforrást a másik után? Néhány példa a környezettudományból, a látás mechanizmusáról és rákkutatásból rávilágít az indítékokra.

A legtöbb nyalábcsatornában nagyenergiájú röntgensugárzást alkalmaznak, és a minta atomi struktúráját derítik fel pl. röntgenszórás segítségével. A svájci SLS vákuum-ultraibolya nyalábcsatornájában ennél kisebb energiájú fotonokat használunk, amelyek segítségével a vizsgált molekula egy vegyértékelektronját eltávolítva fotoionizáljuk azt.
Minden elem rendelkezik vegyértékelektronokkal, melyek széles energiatartományban készségesen elnyelnek minden vákuum-ultraibolya fotont (innen a név). Mivel egy ablak is ezt tenné, ezért nem választhatjuk el ablakkal a sugárforrás, azaz a szinkrotron gyűrűjében lévő eltérítő mágnest és a kísérleti kamrát. Ilyen körülmények között kell fenntartani a szinkrotrongyűrűben a 10-13 bar nyomást, amely kevesebb, mint tízszerese a Holdon lévőnek.
A fotoionizáció során két semleges részecskéből, a mintamolekulából és a fotonból, két töltött részecske keletkezik, egy kation és egy elektron. Ha mindkettőt analizáljuk, és a fotonenergiát változtatjuk, lehetővé válik pl. kötésenergiák pártized kJ/mol pontosságú meghatározása, amitől csak egy ugrás a Hess-tétel segítségével termokémiai mennyiségek megállapítása.