ALKÍMIA MA - Molekulák és reakciók három dimenzióban
Adatlap
Előadó: 
Szabó Dénes
Időpont: 
csü., 2012-04-19 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Surján Péter: A megújuló tanárképzésről
Kvízjáték
Látványos kémiai kísérletek a hét törpe bemutatásában: Berta Máté (Tudor), Böőr Katalin (Vidor), Dúzs Brigi (Szende), Pós Eszter (Szundi), Eördög Ádám (Hapci), Deák Tamás (Morgó), Érsek Gábor (Kuka). Kísérletezik még Hófehérke, Kovács Noémi (a gonosz mostoha) és Szabó Csaba (a herceg). Mesélő Tarczay György.
A molekulák szerkezetét általában síkban ábrázoljuk, de valójában ezek háromdimenziós képződmények. Ismeretes, hogy a négyligandumos szénatom tetraéderes konfigurációt vesz fel, de milyen következménnyel jár, ha ennek mind a négy vegyértékét különböző atomok vagy atomcsoportok foglalják el? Az ilyen szénatomot királisnak nevezzük és ha egy vegyület rendelkezik egy ilyen szénatommal, akkor az adott szerkezeti képlethez két molekulát is hozzá tudunk rendelni, amelyek térbeli felépítése különbözik egymástól. Ezek egymás tükörképi párjai, de fedésbe nem hozhatók. Ez a jelenség a sztereoizoméria egyik fajtája.
A természetben előforduló molekulák számottevő részénél is fellép a sztereoizoméria jelensége és általában a lehetséges sztereoizomerek közül csak egy állítható elő természetes forrásból. Bár a tükörképi párok tulajdonságai megegyeznek, mégis eltérő élettani hatást okozhatnak. Példaként szolgál erre a jelenségre az ábrán látható carvone nevű vegyület, melynek két sztereoizomerje különböző illattal rendelkezik. Hogyan lehetséges ez? Milyen lehetőségeink vannak, hogy egy kémiai reakcióban az egymás mellett képződő sztereoizomereket elválasszuk? Vagy lehetséges a reakciót úgy irányítani, hogy valamelyik sztereoizomer szelektíven képződjék? Szükséges feltétele a királis szénatom, hogy ez a jelenség megvalósulhasson? Megfordítva az előbbi kérdést: ha egy molekula rendelkezik királis szénatommal, akkor biztosan mutatja ezt a típusú sztereoizomériát? Létezik a széntől különböző atom, amely kiralitáscentrum lehet?
Ezek és sok más hasonló érdekes kérdés merülhet föl, ha egy molekulát vagy egy kémiai átalakulást három dimenzióban vizsgálunk. Ezzel a témakörrel foglalkozik az előadás.