ALKÍMIA MA - Gondolatok a tüzelőanyag-cellákról
Adatlap
Előadó: 
Inzelt György
Időpont: 
csü., 2012-02-09 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Pasinszki Tibor: Kutató vegyész legyek inkább, vagy vegyészmérnök?
Kvízjáték
Berkes Balázs, Nemes Ákos: Látványos kémiai kísérletek
Az utóbbi időkben sokat hallani a tüzelőanyag-elemekről. Miért ez a hirtelen nagy népszerűség?
Elárulom, hogy ezektől az áramforrásoktól várjuk energiaigényünk egy részének kielégítését, és ami ugyanilyen jelentőségű, a környezetünk szennyeződésének csökkenését. Nicholson és Carlisle 1800-ban a Volta-oszlop segítségével végrehajtották az első vízbontásos kísérletet. Az elektromos áram hatására vízből hidrogén és oxigén keletkezett. Ami számunkra érdekes az a fordított folyamat, azaz a hidrogén és oxigén egyesítése vízzé:
H2 (gáz) + O2 (gáz) → H2O (folyadék)
Ezt a reakciót durranógáz-reakciónak hívjuk, mert igen hevesen, nagy energiafelszabadulással megy végbe. Ugyanezt a reakciót galváncellában igen jó hatásfokkal tudjuk energiatermelésre felhasználni. Erre William Robert Grove jött rá 1838-ban, akinek személyében a tüzelőanyag-elemek atyját tiszteljük. Francis Thomas Bacon találta ki a pórusos „gázdiffúziós” elektródot, és szerkesztette meg az első alkálikus tüzelőanyag-cellát, amely 25 év fejlesztőmunka után az Apollo űrhajón szolgált. A tüzelőanyag fajtáját, az elektrolit és más komponensek minőségét; valamint a felépítésüket és a műkődési hőmérsékletüket tekintve számos, különböző típusú tüzelőanyag-cella van forgalomban.
Mi a titka egy jól műkődő tüzelőanyag-cellának? Veszélyes-e a hidrogén? Hogyan állítjuk elő és tároljuk a hidrogént? Lehet-e hidrogént tankolni? Lesz-e elég platina? Kell-e a platina vagy más katalizátor is jó? Mi a Nafion?
A jelen és a jövő lehetőségeit is számba vesszük.
Az ELTE Kémiai Intézetében fejlesztett tüzelőanyag-cellás HYGO jármű.