ALKÍMIA MA - Hogyan lesz egy sikertelen kísérletből Nobel-díj? - A nyomjelzéstechnika felfedezésétől a modern nukleáris gyógyászatig
Adatlap
Előadó: 
Vértes Attila
Időpont: 
csü., 2010-11-11 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Kvízjáték
Kovács Ádám, Sebő Anna: Multiferroikus anyagok vizsgálata Mössbauer-spektroszkópiával (beszámoló az ELTE TTK Országos Diákkutatói Programon végzett munkáról)
Süveg Károly: Látványos kémiai kísérletek és laborlátogatás
Hevesy György 1885. augusztus 1-én született Budapesten az Akadémia utca 3. számú házban. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1903-ban, majd a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetemen kezdett el kémiát hallgatni, de két félév után Berlinbe ment tanulni. A Ph. D. fokozatot Freiburgban szerezte meg. A doktorátus után rövid ideig Zürichben dolgozott majd Manchester, Bécs és Budapest között ingázott ahol Rutherford, Stefan Meyer és Buchböck laboratóriumában kutatott.
Amikor 1912-ben Hevesy Manchesterbe érkezett, Rutherford akkor kapott egy uránérc szállítmányt Joachmistahl-ból. (Ez a város ma Csehország területén van.) Mivel az érc is és a vendégkutató is az Osztrák-Magyar Monarchiából érkezett, azt a feladatot kapta, hogy az uránércből ólommentesen nyerje ki a radioaktív RaD-t. Tehát válassza szét a RaD-t és az ólmot. Hevesy kiváló vegyész volt, de ezt a feladatot nem tudta végrehajtani. Ezt a kudarcot ma már könnyen megértjük, ha rápillantunk a természetes urán több mint 99 %-át képező 238U bomlási sorára. Ebből kiderül, hogy a RaD maga is ólom, egy radioaktív ólomizotóp: 210Pb. (Akkor még egy elem izotópjainak szétválasztásához nem voltak megfelelő módszerek. Ma már ilyen feladat ipari méretekben is megoldható. Gondoljunk például az 235U dúsítására.)
Ennek a sikertelen kísérletnek az eredménye lett egy igen fontos felfedezés. Hevesy György ugyanis rájött, hogy a radioaktív RaD indikátora lehetne az ólomnak. Hamarosan azt is kiderítette, hogy a tórium bomlási sorában lévő ThB is lehet ólomindikátor (Ennek mai neve ugyanis 212Pb.)
Az ólomban, illetve ólomvegyületekkel végzett öndiffúziós, oldhatóság és izotópcsere vizsgálatok után, az izotópos nyomjelzéstechnika egyre több tudományterületen (kémia, fizika, biológia) elterjedt és az 1943-as kémiai Nobel-díjat a nyomjelzéstechnika felfedezéséért ítélték Hevesy Györgynek.
Az előadás Hevesy György életművét és annak hatását mutatja be napjaink természettudományos kutatásaira.



Az Alkímia ma előadás után 19:30-tól hallgatható Dr. Ahmed Hassan Zewail egyiptomi származású, Amerikában élő vegyész professzor előadása, "Science and Society in the 21st Century" címmel. Zewail professzor a Caltech (California Insitute of Technology) munkatársa, 1999-ben kapott Nobel-díjat a kémiai reakciók mechanizmusának felderítése területén végzett munkájáért.
Az előadás angol nyelven zajlik.
Helyszín: ELTE TTK, 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/A, -1.75. Konferenciaterem.