ALKÍMIA MA - Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: az NMR spektroszkópia
Adatlap
Előadó: 
Sohár Pál
Időpont: 
csü., 2007-10-18 17:00
Helyszín: 
ELTE Pázmány Péter sétány 1/A 0.83
Kísérő programok: 
Kvízjáték
Inzelt György: Ki és miért kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat?
Rohonczy János és Szalay Zsófia: Látványos kémiai kísérletek
Csatolmányok: 
  • Az akadémiai negyed fóliái [pdf](0.6 Mb)
  • Az előadás fóliái [pdf](1.1 Mb)
  • Az előadás videófelvétele [mpg](514 Mb)
  • A kísérletek videófelvétele [mpg](412 Mb)
    • Az NMR-spektroszkópia napjainkban a legelterjedtebb, a természet-tudományok minden területén nélkülözhetetlen, rendkívül sokoldalúan alkalmazható, igen gyorsan fejlődő és terjedő, leghatékonyabb nagyműszeres szerkezetkutatási módszer. Eligazít a molekulák világában. A molekulák biztos, egyszerű és gyors szerkezet-meghatározását a kémiai eltolódás jelensége teszi lehetővé. Az NMR spektrumok spin-spin csatolások okozta finom-szerkezete a molekulák három-dimenziós (tér-) szerkezetéről informál: az NMR a sztereokémiai kutatások legfontosabb eszköze.
    A 70-es évektől a nagy számítógépek és szupravezető mágnesek elterjedésével és a PFT-technika alkalmazásával óriási adat-halmazok gyors és rendkívül érzékeny vizsgálata válik lehetővé: beköszönt a multinukleáris, multidimenziós NMR-korszak. Az NMR behatol a biológia területére: alkalmassá válik makromolekulák, biopolimerek, peptidek és fehérjék szerkezet-felderítésére, biológiai folyamatok vizsgálatára. További évtized múltán elterjed az NMR orvos-diagnosztikai alkalmazása az MRI. A 90-es évektől az érzékenységet tovább-javító módszerek, s a más méréstechnikákkal kombinált vizsgálatok, továbbá a mérés-automatizálás révén az NMR az ipari minőségbiztosítás, a technológiai folyamatok kontrolljának mindennapos eszköze. Az NMR jelentőségét három tucatnyi Nobel-díj dokumentálja.